Petefészekciszták

• Mik azok a petefészekciszták?

• Jellemző tünetek

• Milyen típusú petefészekciszták léteznek?

• A petefészekciszták következményei

• Hogyan állapíthatók meg a petefészekciszták?

• Kezelés: várakozás vagy beavatkozás?

• Tippek a mindennapokra

Mik azok a petefészekciszták?

A ciszták folyadékkal telt hólyagocskák, amelyek a test számos részén kialakulhatnak – hormonális vagy genetikai okok miatt, illetve gyulladások következtében is.

Méretük igen különböző lehet: ritka esetben akár 30 centiméteresre is megnőhetnek, ami hatalmas méret a diónyi petefészkekhez képest. A legtöbb azonban mindössze 1–3 centiméteres, jóindulatú, és egyáltalán nem okoz panaszokat. Becslések szerint 100 nőből kb. 10-nek van petefészekcisztája.

Jellegzetes tünetek

A petefészekciszták gyakran észrevétlenül vannak jelen. A legtöbbet véletlenül, egy ultrahangvizsgálat során fedezik fel, anélkül, hogy az érintett nő valaha is bármilyen tünetet észlelt volna. Ha azonban a ciszták panaszokat okoznak, akkor ezek a leggyakoribbak:

• Alhasi fájdalom: Jellemzően tompa, húzó jellegű fájdalom, amely gyakran az egyik oldalon jelentkezik, de néha nehéz pontosan meghatározni a helyét.
• Menstruációs zavarok: Idetartozhat a szokásosnál erősebb vagy gyengébb menstruációs vérzés, a menstruáció kimaradása, illetve a menstruációk közötti enyhe vérzés (pecsételő vérzés).
• A környező szervekre gyakorolt nyomás miatti panaszok: Ha egy ciszta növekszik, idővel nyomhatja a húgyhólyagot vagy a beleket. Ennek következménye lehet hasi nyomásérzés, gyakori vizelési inger, vizelési panaszok vagy időnként székrekedés. Nagyon nagy ciszták esetén szemmel látható haspuffadás, illetve a has térfogatának növekedése is előfordulhat.

Milyen típusú petefészekciszták léteznek?

Ha a petefészken ciszták alakulnak ki, az esetek túlnyomó többségében ez a fogamzóképes évek alatti hormonális aktivitással függ össze. Az alhasban található apró mirigyek minden hónapban érett petesejteket biztosítanak a megtermékenyüléshez, termelik a női nemi hormonokat, az ösztrogént és a progeszteront, és ezáltal szabályozzák a menstruációs ciklust. Azokat a cisztákat, amelyek ezekkel a hormonális ingadozásokkal összefüggésben alakulnak ki, az orvosi szaknyelvben „funkcionális cisztáknak” nevezik. Ez azt is megmagyarázza, hogy miért fordulnak elő elsősorban serdülőkorban és a menopauza idején.

A petefészekciszták túlnyomó többsége kicsi és jóindulatú, és néhány héten vagy hónapon belül magától visszahúzódik anélkül, hogy valaha is panaszokat okozna.

Íme egy áttekintés a petefészekciszták különböző típusairól.

A petefészekciszták következményei

Sok nő elsőre megijed, amikor petefészekcisztát diagnosztizálnak nála, mivel gyakran felmerül bennük a félelem, hogy a ciszta megrepedhet, vagy akár rosszindulatúvá válhat. Az esetek túlnyomó többségében azonban ez az aggodalom teljesen alaptalan: a petefészekciszták nagy része magától eltűnik anélkül, hogy az érintett nő ezt egyáltalán észrevenné. Csak nagyon ritka esetekben fordulhatnak elő az alábbi szövődmények:

Cisztarepedés

A ciszta fala megrepedhet, és a benne lévő folyadék a hasüregbe kerülhet. Ez azonban általában kevésbé drámai, mint amilyennek hangzik: a ciszta megrepedését hirtelen jelentkező, éles, szúró hasi fájdalom jelezheti, gyakran az egyik oldalon. A legtöbb esetben ez ugyan kellemetlen, de orvosi szempontból ártalmatlan, mivel a szervezet egyszerűen lebontja és felszívja a cisztából a hasüregbe került folyadékot.

Petefészek-csavarodás

Szintén ritka szövődmény, de jó tudni róla: ha egy ciszta túl nagyra nő, akkor a súlya miatt előfordulhat, hogy a petefészek a saját tengelye körül megcsavarodik. Ezt például a nagyon hirtelen, rángatózó mozdulatok is kiválthatják, például sportolás közben. Mivel emiatt a petefészek vérellátása megszakadhat, a petefészek csavarodását a lehető leggyorsabban kezelni kell.

Szerencsére a szervezet jelzi, ha baj van: a hirtelen jelentkező, erős hasi fájdalom, amelyet gyakran hányinger vagy hányás is kísérhet, sokféle ok miatt kialakulhat – de minden esetben olyan tünet, amelyet komolyan kell venni. Kérjük, ilyen panaszok esetén mielőbb forduljon orvoshoz vagy kérjen sürgős orvosi segítséget.

Hogyan diagnosztizálják a petefészekcisztákat?

A diagnózis a legtöbb esetben egyszerű és gyors. Általában egy részletes beszélgetéssel kezdődik: az orvos vagy orvosnő rákérdez a menstruációs ciklusára, az esetleges fájdalmakra és egyéb panaszokra. Nyugodtan mondjon el mindent, amit észlelt – még azokat a dolgokat is, amelyek esetleg jelentéktelennek tűnnek.

Ha felmerül a ciszta gyanúja, általában tapintásos vizsgálat következik, mivel a nagyobb ciszták néha már kívülről is érzékelhetők. A legfontosabb vizsgálati módszer azonban a hüvelyen keresztül végzett ultrahangvizsgálat. Ennek segítségével a ciszták nagyon pontosan megjeleníthetők, megmérhetők és megítélhetők. Egyébként a legtöbb cisztát éppen így fedezik fel – teljesen véletlenül, egy rutin nőgyógyászati vizsgálat során.

Néha kiegészítésként vérvételre is sor kerül. További vizsgálatok, például CT vagy hastükrözés – amely során egy apró kamerával betekintenek a hasüregbe – ritkán szükségesek. Ezeket csak akkor alkalmazzák, ha a ciszta olyan jellemzőket mutat, amelyek alapján első ránézésre nem lehet egyértelműen megkülönböztetni a rosszindulatú elváltozásoktól.

Kezelés: várakozás vagy beavatkozás?

Várakozás és megfigyelés – ez valóban a leggyakoribb javaslat kisebb, szövődménymentes, funkcionális ciszták esetén. A legtöbbször ugyanis a probléma magától megoldódik: a ciszta felszívódik. Előfordul, hogy egyes ciszták megmaradnak, de kicsik és ártalmatlanok, ezért nem adnak okot aggodalomra. Mindkét esetben elegendő lehet a rendszeres ultrahangos ellenőrzés, egyszerűen azért, hogy nyomon lehessen követni, nem történik-e változás.

Ha azonban a ciszta megváltozik, vagy tartós panaszokat okoz, akkor szükségessé válhat a hastükrözés. Ennek során a cisztát alaposabban megvizsgálják, és ha szükséges, rögtön el is távolítják. Fontos azonban tudni, hogy az eltávolítás után ismét kialakulhatnak ciszták. Csak ritka esetekben javasolják az orvosok az egyik vagy akár mindkét petefészek eltávolítását – például rosszindulatú elváltozás gyanúja esetén, vagy ha egy gyanúsan megváltozott ciszta nem választható el a környező szövettől.

Jó tudni: Egyes nőgyógyászok petefészekciszták esetén fogamzásgátló tabletta szedését javasolják. A tabletta megakadályozza az ovulációt, azonban az azzal kapcsolatos feltételezés, hogy emiatt a ciszták gyorsabban eltűnnének, a különböző kutatások alapján nem igazolódott be.

Tippek a mindennapokra

Petefészekcisztája van – és most mi legyen? Az orvosi ellátás és az orvossal folytatott beszélgetések természetesen fontosak. A vizsgálatok és az időpontok között azonban sok nő egyedül marad a testével kapcsolatos bizonytalanságaival és kérdéseivel. Mi segíthet, ha húzó érzést tapasztal vagy fájdalmai vannak? Mi tesz jót a szervezetnek, és mi az, amit inkább érdemes kerülni? Van néhány dolog, amely könnyebbé teheti a mindennapokat.

• Melegítés fájdalom esetén: Ha bizonyítottan a ciszták okozzák a fájdalmat, akkor egy alhasra helyezett meleg vizes palack vagy melegítőpárna kellemesen enyhítheti a panaszokat. Egy meleg fürdő is segíthet ellazítani a görcsöket.
• Fájdalomcsillapítók szükség esetén: Fájdalom esetén átmenetileg olyan hatóanyagokat tartalmazó fájdalomcsillapítók segíthetnek, mint az ibuprofén vagy a diklofenák.
• Körültekintő mozgás: A sport alapvetően jót tesz az egészségnek – több szempontból is. Ha azonban Önnél nagyon nagy cisztákat állapítottak meg, érdemes kerülni a nagyon hirtelen, rángatózó vagy intenzív mozdulatokat. Ezek ugyan nem növelik drámai mértékben a petefészek-csavarodás kockázatát, ennek ellenére célszerű körültekintően mozogni.