FőnavigációKategória navigációFőtartalom

Probiotikumok

Sok szó esik a probiotikumokról. De mik is ezek pontosan? És milyen hatással vannak a bélrendszerünkre és az immunrendszerünkre? Valóban erősíthetik őket? Tájékozódjon az alábbiakban a „csodabaktériumokat” tartalmazó élelmiszerekről.

dm Kft.

Olvasási idő 4 perc

2025. 09. 04.

Mik azok a probiotikumok?

A probiotikus élelmiszerek olyan termékek, amelyek baktériumkultúrákat tartalmaznak. Ezekhez az élelmiszerekhez olyan mikroorganizmusokat adnak, mint a tejsavbaktériumok, a bifidobaktériumok vagy bizonyos élesztőgombák. Mivel ezeket az életképes mikroorganizmusokat a gyomorsav nem bontja le, sértetlenül eljutnak a belekbe, ahol pozitív hatást fejtenek ki a bélflórára. A probiotikum kifejezés a latin „pro” (magyarul „valamiért”) és a görög „biosz” (magyarul „élet”) szavakból származik.

Azonban nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a probiotikus élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők jótékony hatással lennének az egészségre. Ebből kifolyólag ezeknek az élelmiszereknek a gyártói nem reklámozhatják termékeiket pozitív egészségügyi hatásról szóló állításokkal. Egyetlen kivétel a tejsavbaktériumok három törzse, amelyek bizonyítottan pozitív hatással vannak a bélflórára.

Fontos:
A hozzáadott probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek gyártói az EU-n belül már nem reklámozhatják termékeiket egészségtámogató hatásukkal. Csak az a kijelentés megengedett, hogy „elősegítik a laktóz emésztését”.

Mely élelmiszerek tartalmazzák a legtöbb probiotikumot?

Számtalan élelmiszer tartalmaz természetes módon probiotikumokat: A tejsavbaktériumok például az olyan tejtermékek összetevői, mint a kefir, a joghurt vagy az író. A forralt (pasztörizált) tejből készült termékek azonban már nem tartalmaznak probiotikumokat.

Az alábbi élelmiszerek gazdagok probiotikumokban:

  • fermentált tejtermékek, mint a joghurt, a kefir, az ajran, a túró vagy az író
  • a házi készítésű fermentált zöldségek, mint a savanyú káposzta, a kimcsi vagy a kovászos uborka
  • a kovászolt pékáruk, mint a kenyér, a zsemlék, a sütemények vagy a pizza
  • a hosszú érlelésű kemény sajtok, mint a parmezán, a gruyère vagy a cheddar
  • a fermentált szójából készült termékek, mint a miszó vagy a tempeh

A probiotikumok hatása

Annak ellenére, hogy a probiotikumok hatásáról nem állnak rendelkezésre tudományos bizonyítékok, közismertek a mikroorganizmusok egészségjavító tulajdonságai. Ezek közé tartoznak például a következők:

  • A probiotikumok potenciálisan hozzájárulhatnak a bélflóra természetes védelmi funkciójának erősítéséhez. Ezáltal javulhat a kórokozókkal szembeni védelem.
  • A bélflóra felépülése jótékony hatással van az immunrendszerre és erősíti azt.
  • Ezenkívül gyakran írnak fel probiotikumokat az emésztés támogatására és a rendszeres székletürítés biztosítására.

Hasznos a probiotikumok szedése?

Mivel nem áll rendelkezésre tudományos magyarázat a probiotikumok egészségjavító hatásairól, a szakértők nem javasolják egyes drága, mikroorganizmusokat tartalmazó élelmiszerek és táplálékkiegészítők fogyasztását. Ehelyett a kiegyensúlyozott és egészséges étrend javasolt, probiotikumokat tartalmazó élelmiszerekkel.

Kinek érdemes kerülnie a probiotikumokat?

A Német Gasztroenterológiai, Emésztőrendszeri és Anyagcsere-betegségek Társasága (DGVS) figyelmezteti az akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőket a probiotikumok szedésének mellőzéséről. A súlyos betegek vagy a legyengült immunrendszerrel rendelkezők is kerüljék a probiotikum-tartalmú táplálékkiegészítőket.

A bélrendszer egészségének elősegítése

Az egészséges bélflóra erősíti az immunrendszert és pozitívan hat az egészségünkre, valamint a közérzetünkre. A bélflóra felépítéséhez és formában tartásához ugyanakkor nincs szükség probiotikus termékek vásárlására, hanem egyszerűen az egészséges és változatos étrendet érdemes követni:

  • A gyümölcsök és a zöldségek, a hüvelyesek, valamint a teljes kiőrlésű termékek gazdagok vitaminokban és rostokban. Ezek a prebiotikumoknak nevezett élelmi rostok emésztetlenül jutnak a vastagbélbe, és pozitívan hathatnak a bél működésére és aktivitására. Ezenkívül a rostok hosszabb ideig tartó teltségérzetről is gondoskodnak.
  • A joghurt, az ajran, a kefir, az erjesztett zöldségek és a kovászos kenyér természetes módon tartalmaznak probiotikumokat, és hozzájárulhatnak az egészséges bélflórához, valamint erősíthetik a bélrendszert.
  • A magas zsírtartalmú és a cukros élelmiszerek és ételek általában nehezen emészthetőek. Bizonyos esetekben még olyan bélproblémákhoz is vezethetnek, mint a székrekedés vagy a puffadás. Ezért érdemes inkább elkerülni a készételeket vagy az édességeket, vagy csökkenteni a fogyasztásukat.
  • A megfelelő emésztés biztosítása érdekében naponta 1,5-2 liter vizet vagy cukrozatlan teát kell fogyasztani.
  • Nem csak az emésztésnek van jelentősége a bélrendszer egészsége szempontjából: a rendszeres testmozgás is hozzájárul ennek a fontos szervnek a megfelelő működéséhez és a jó közérzethez.

A lista vége