Élvezze az ízeket tudatosan, készítsen fermentált zöldségeket
Egyre többen nyúlnak vissza ehhez a régi módszerhez, amellyel a zöldség könnyedén tartósítható – mindössze sóra és vízre van szükség –, a többi a természetre van bízva. A fermentált zöldségek nem csupán különösen ízletesek és finomak, hanem egészségesek is. Eláruljuk Önnek, hogyan működik a zöldségek fermentálása, és mely zöldségfélék alkalmasak különösen erre.

Mit jelent valójában a fermentálás?
Leegyszerűsítve a fermentálás egy nagyon régi és egyszerű módszer a zöldségek tartósítására. Környezetünkben főleg egy fermentált zöldség közismert: a savanyú káposzta, amelyet a friss, fehér káposzta tejsavas erjesztésével állítanak elő. De a jól ismert koreai nemzeti étel, a kimcsi, vagy a japán miszó is ezen az erjesztési formán alapul.
Mi történik a zöldség fermentálása során?
A fermentálásnak különböző változatai léteznek. A zöldségek esetében a tejsavas fermentációt alkalmazzák. Ennél a természetes folyamatnál a zöldségekben lévő cukrot ártalmatlan mikroorganizmusok, például baktériumok, gombák és élesztőgombák tejsavvá alakítják. Ebben az erjedés révén létrehozott savas környezetben nem tudnak életben maradni a penész- vagy a nemkívánatos baktériumok, amelyek tönkretennék a zöldségeket. Másképp fogalmazva: a zöldségek a fermentálás révén hosszú ideig elállnak.
A zöldségek fermentálása fenntartható
Aki zöldségeket fermentál, nem csak a szervezetének tesz jót. A zöldségek befőzése a pénztárcát is kíméli. Aki a túl sok vásárolt zöldséget vagy a kertjéből származó zöldséget fermentálja és hosszabb ideig eltarthatóvá teszi, tovább fogyaszthatja és ezzel jelentős mértékben hozzájárulhat az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez. Az élelmiszerek előállításához jelentős mennyiségű nyersanyagra van szükség, amelyet kilométerekre szállítanak, hűtenek és magas minőségű élelmiszereket állítanak elő belőlük. Amennyiben kidobásra kerülnek, ártalmatlanítani kell őket, ami energia- és költségigényes. Az élelmiszerek értéke, amelyet egy osztrák háztartás kidob, évente hozzávetőlegesen 300–400 euró. A zöldségek fermentálásával megtehetjük az első lépést értékes élelmiszereink fenntarthatóbb felhasználása felé.
Mire van szükség a zöldségek fermentálásához?
Mivel a zöldségek felülete eleve tejsavbaktériumokat tartalmaz, ehhez a tartósítási módhoz csupán néhány összetevőre lesz szükség: valójában csak vízre és sóra. (És ízlés szerint egy kevés ecetre és néhány fűszerre, s természetesen befőttesüvegekre vagy légmentesen zárható, csavaros kupakkal ellátott üvegekre a kész, fermentált zöldségek tárolására.)
Zöldségek fermentálása 10 lépésben
- Reszelje le, vágja vagy szeletelje fel a zöldségeket – minél kisebb vagy vékonyabb, annál hamarabb fermentálódik.
- A fermentálni kívánt zöldséget szórja meg natúr sóval – kb. 20 g sót számoljon kilogrammonként.
- Keverje el alaposan a zöldséget, hogy levet eresszen – a különösen kemény zöldségféléket zúzza szét, hogy még több nedvesség távozzon belőlük.
- Tegye a zöldségeket a lehető legszorosabban egy steril edénybe anélkül, hogy nagyobb hézagok lennének közöttük.
- Tegyen súlyt a zöldségre, pl. egy vízzel teli poharat, egy vízzel megtöltött mélyhűtő tasakot, vagy egy követ.
- Helyezzen egy fedőt vagy egy tányért az edényre, vagy takarja le egy pamut konyharuhával – a keletkező levegőnek el kell tudnia távozni.
- A zöldségeket 24 óra után teljesen el kell lepnie a folyadéknak. Amennyiben 24 óra elteltével nem keletkezne elegendő mennyiségű folyadék, sóoldatot kell hozzáönteni. Ehhez forraljon fel 1 liter vizet 20 g sóval és hagyja kihűlni – majd adja a zöldséghez, amíg el nem lepi.
- Tárolja a zöldséggel teli edényt 5–10 napig szobahőmérsékleten.
- Az erjedési folyamat rövid idő után beindul – láthatóvá válnak a levegőbuborékok. Amikor már nem képződnek buborékok, a fermentálás befejeződött.
- Tegye a zöldségeket a lével együtt légmentesen záródó üvegekbe, majd tárolja hűvös, sötét helyen.
Tipp: Ha gombát szeretne fermentálni, tehet hozzá egy kevés cukrot is. Ily módon a tejsavbaktériumok jobban tudnak szaporodni a természetesen alacsony cukortartalommal rendelkező gombák esetén is.
Így fermentálhatja a zöldségeket házilag
Fermentálásra elvileg minden zöldségfélét használhatunk. A legalkalmasabbak főleg a kemény zöldségek: például a sárgarépa, a különféle ehető gyökerek, a cékla, a retek, a zeller és az összes lehetséges káposztaféle. A fantáziának semmi sem szabhat határt, és a bátor kísérletezés jutalma a páratlan ízélmény lesz. A zöldség fermentálása során kulcsfontosságúak a steril körülmények. Mielőtt tehát hozzákezdne a munkához, tisztítsa meg a vágódeszkát forró vízzel, alaposan mossa és sikálja meg a kezét szappannal és sterilizálja az összes edényt és befőttesüveget. Erről (link az „Üvegek sterilizálása“ című cikkre) olvashat.
Próbálja ki a koreai kimcsi receptünket
A kimcsi a koreai menü egyik klasszikusának számít. A házi készítésű kimcsihez a kelkáposztát a savanyú káposztához hasonlóan fermentálják, de egy erős fűszeres pasztával keverik, amely gondoskodik a jellegzetes ízről. Érdekesség: Szöulban az ország kedvenc ételének még egy saját káposztamúzeumot is létesítettek. És így készül a házi kimcsi:
Hozzávalók:
- 1 nagy kínai kel
- 2-3 sárgarépa
- 1 közepes nagyságú fehér retek
- 1 csokor újhagyma
- 1 kis vöröshagyma
- 20 g friss fokhagyma
- 30 g friss gyömbér
- 1 alma
- 20–40 g csilipehely
- só
- 1 ek halszósz (vegán alternatíva: miszópaszta)
- 2 ek szójaszósz
Elkészítés:
- Vágja falatnyi darabokra a kínai kelt.
- Reszelje le a sárgarépát és a retket, karikázza fel a zöldhagymát.
- Mérje le a zöldségeket és kilogrammonként szórjon rájuk 20 gramm sót.
- Keverje el alaposan a sót a zöldségekkel.
- A jellegzetes kimcsipasztához pürésítse a fokhagymát, a gyömbért, a hagymát, az almát, a csilit és a halszószt/szójaszószt/miszópasztát – igény szerint adjon hozzá egy kevés vizet.
- Keverje össze a szószt a zöldségekkel, majd ízesítse sóval.
- Rétegezze a kimcsit egy üvegben minden réteget erősen lenyomva – így a folyadék befedi a káposztát és nem maradnak légbuborékok az üvegben.
- Zárja be az üveget.
- Hagyja állni a káposztát 5–7 napig szobahőmérsékleten.
- Ezután helyezze az edényt hűtőszekrénybe.
- A kimcsi 2-3 hét fermentálási idő után készül el. Jal mokgesseumnida! (Koreaiul: Jó étvágyat!)
GYIK
Mely zöldségek alkalmasak a fermentálásra?
Mely zöldségek alkalmasak a fermentálásra?
Elvileg bármelyik zöldség fermentálható. Azonban leginkább a kemény zöldségek ideálisak, mint a sárgarépa, a fehérrépa, a retek, a zeller vagy a különböző káposztafélék.
Mire van szükség a zöldségek fermentálásához?
Mire van szükség a zöldségek fermentálásához?
- Zöldségre
- Sóra
- Vízre
- Edényre fedővel
- Súlyra, a savanyúság lenyomásához
- Esetleg fűszerekre és ecetre
Hogyan kerülhetjük el a hibákat a zöldségek fermentálása során?
Hogyan kerülhetjük el a hibákat a zöldségek fermentálása során?
- Feltétlenül ügyeljen a higiéniára, különös tekintettel a munkaeszközökre, edényekre, valamint a tiszta kezekre – különben penész képződhet.
- A zöldségek fermentálásához ne használjon fémedényeket, mert a fermentálás során csökken a pH-érték, a fermentált zöldség megsavanyodik. Ennek következtében a fém korrodálódhat. Ez kellemetlen ízhez és csúnya elszíneződéshez vezethet, ezenkívül a jótékony baktériumok összességében kevésbé tudnak hatékonyan működni. Használjon inkább üvegből vagy rozsdamentes acélból készült edényeket a zöldség fermentálásához.
- Friss zöldségeket dolgozzon fel – lehetőség szerint biominőségben, mivel több tejsavbaktériumot tartalmaznak, amely elősegíti a fermentálás folyamatát.
- A zöldségek fermentálásához használjon természetes, jódozatlan sót, amely nem tartalmaz csomósodásgátló vagy leválasztó anyagokat.
- Ahhoz, hogy a zöldségek a fermentálás során folyadék alatt maradjanak, nehezéket kell tenni rájuk. Amennyiben erre nem kerül sor, a gázok felfelé fogják nyomni a zöldségeket, ahol érintkezésbe lépnek az oxigénnel és megromlanak.
- Pihentesse a zöldségeket. Minél hosszabb ideig fermentálódik a zöldség, annál intenzívebb lesz az íze. 2-3 hét optimális.