Két évesen

Rohan az idő! A gyermek napról-napra okosodik, ügyesedik. A tükörben megismeri önmagát, öltözködésnél ügyesen segít, vetkőzni már egyedül is tud. Kézügyessége egyre fejlettebb, épít, de a másik pillanatban ezt le is rombolja, majd újra felépíti. Baj csak akkor van, ha más rontja el az építményét. A félősek anyjukhoz futnak segítségért, az agresszívak megtorolják a rombolást. A vita megoldása a két szülőre vár! 

A baba beszéde egyre folyamatosabb, de még nem mindenkié és nem mindenki számára érthető. Három éves korig akadnak, akik nem akarnak megszólalni. Ha a hallásukkal ellenőrzötten nincs gond, akkor csak türelmet igényel, más teendő nincs.

Erre az életkorra jellemző az ún. dackorszak is, ebből látszik, hogy a gyermeknek van már akarata és ezt érvényesíteni is akarja. (A „nem” szó egyébként is sokkal hamarabb jelenik meg minden gyermek szótárában, mint az „igen”!) Engedni csak egy bizonyos határig szabad, a teljes tiltás sem helyes megoldás. A nyíltszíni hisztizés lehetőleg elkerülendő, ehhez akár nevelési tanácsadó segítségét is igénybe lehet venni.Fontos a következetesség. Amelyik gyerek a hisztivel mindent el tud érni szüleinél, az egész életében ilyen stílusú is marad! A szülők példája mindig minta a gyermek számára.

Az éjszakai alvás ideje rövidül, nappal is csak egyszer, ebéd után alszik.Az elkészített ennivalót önállóan megeszi, saját evőeszközt, műanyag tányért és poharat használjunk. A fogsor már nagyrészt zárt, babafogkefével, gyermek fogkrémmel elkezdhetjük a fogmosást is. Fürödni is tudna egyedül, de ha tényleg piszkos, akkor azért segítségre van szüksége. A lépcsőn is megindul már egyedül, de azért jobb, ha fogjuk a kezét.