Babanyelv – első hangok, első szavak

• Mi az a babanyelv?
• Babanyelven beszél a baba
• Miért beszélnek a felnőttek babanyelven?
• Babanyelven alapuló nyelvi fejlesztés

Mi az a babanyelv?

A német nyelvben a „babanyelv” kifejezésnek a kontextus alapján eltérő jelentései lehetnek. Egyrészt azokra a hangokra vonatkozik, amelyeket a baba a fejlődési szintjének megfelelően önállóan kiejt. Ezenkívül a szó egy speciális beszédformára is utal, amelyet sok felnőtt intuitív módon használ a babákkal való kommunikáció során. Egy alternatív, kissé pontosabb elnevezés ebben a kontextusban a „dajkanyelv”.

Babanyelv a babánál 

Amíg a baba már korábban is adott ki beszédhangokhoz hasonló hangokat, körülbelül féléves korában elkezdi az egyes hangokat összefűzni. Megkettőzi őket és szótagokat formál belőlük – először még „jelentés” nélkül. Mindeközben hallgatja a saját és mások hangját a környezetében, valamint – a szülei szájmozgásának megfigyelése és utánzása révén – megtanulja a hangkombinációkat jelentéssel összekapcsolni. Az első értelmes szó kimondása után a nyelv gyors ütemben kezd el fejlődni.

A babák és a kisgyermekek beszédfejlődése

Röviden a baba fejlődése során a beszédtanulás az alábbi szakaszokban történik:

• 6 hónapos kortól: körülbelül féléves korában a baba – impulzív hangok (sikoltozás, nevetés) kiadása mellett – elkezdi az egyszerű, magánhangzós szótagok artikulációját. Ezeket végül kombinálja, majd szótagokká fűzi össze.
• 12 hónapos kortól: megjelennek az első igazi szavak a baba szókincsében – először egyszerű, fontos kifejezések, mint a „mama” vagy a „papa”. A gyermek reagál a nevére és megérti az egyszerű utasításokat.
• 18 hónapos kortól: az aktív szókincs bővül és körülbelül 10–20 szót tartalmaz. A gyermek meg tud nevezni ismerős dolgokat, megérti az egyszerű utasításokat, feladatokat.
• 24 hónapos kortól: a harmadik életévben a gyermek megnevezi saját magát és egyszerű, két-három szavas mondatokat, valamint tagadásokat kezd használni. Ugyanakkor gyorsan bővül a szókincs ebben az időszakban: 50-ről körülbelül 200 rendszeresen használt szóra.
• 30 hónapos kortól: a kisgyermek elkezd olyan névmásokat használni, mint az „én”, „te”, „enyém”, és névelőket („a”, „az”). A szókincs körülbelül 500 szóra bővül. A nyelvtan összetettebb lesz, de még nem mindig „helyes”.
• 36 hónapos kortól: a mondatok egyre hosszabbá, összetettebbé válnak, és figyelembe veszik például a különböző igeidőket, az egyes és többes számú alakokat és a toldalékokat. Ezenkívül a gyermek már képes rövid történetek összefüggő elmesélésére. Az artikuláció is jelentős mértékben javul, valamint a gyermek elkezd kérdéseket megfogalmazni – elkezdődik a szülők számára hírhedt „Miért?” korszak.

4 éves kor és az iskolakezdés között végül a gyermek aktív szókincsét körülbelül 2000 szóról 5000 szóra bővíti. Verbálisan képes társítani olyan elvont fogalmakat, mint a számok és a színek, valamint képes hosszabb történeteket elmesélni.

Mi a teendő a nyelvfejlődés zavara esetén?

Jó tudni: A fenti lista csupán egy hozzávetőleges tájékoztatás. Néhány gyermek sokkal gyorsabban tanul meg beszélni, míg másoknál elmaradások, apró visszaesések, majd gyors felzárkózás tapasztalható – mindez teljesen normális. Ennek ellenére, ha jelentős eltéréseket észlel gyermeke nyelvi fejlődésében, gyermekorvossal vagy logopédussal kell kivizsgáltatni a lehetséges okokat. A megkésett beszédnek vagy a nehezen érthető kiejtésnek többek között szervi okai is lehetnek, például egy nem észlelt hallássérülés.

Miért beszélnek a felnőttek babanyelven?

A felnőttek hajlamosak átváltani dajkanyelvre, amikor a babával beszélgetnek. Erre a nyelvtan és a szókincs jelentős leegyszerűsítése jellemző. Szintén jellemzőek a felnőttek dajkanyelvére – anyanyelvüktől függetlenül – az alábbiak:

• emelkedett hangfekvés 
• a fontos tartalmak megismétlése 
• lassabb beszédtempó 
• megváltozott beszéddallam 
• rövid, egyszerű mondatok 
• kicsinyítőképzők használata
• babanyelvi „szavak” (például „vau-vau” kutya helyett és „tutú” autó helyett)

Az eltérő beszéddallam miatt a babanyelv különbözik a szokásos kommunikációtól, például attól, ha a baba jelenlétében beszél egy felnőttel. Ez jelzésértékű a kicsi számára, amely felkelti a figyelmét. Válaszként visszagagyog és közben edzi a hangját. Amennyiben a felnőttek így reagálnak, kialakulnak az első „beszélgetések”.

Ártalmas a babanyelv a gyermek beszédfejlődésére?

A csecsemővel és a kisgyermekkel folytatott „párbeszédben” a babanyelv fontos kommunikációs funkciót tölt be. Felkelti az érdeklődést és elfoglaltságot jelent a gyermek számára, tehát ideális bevezetője a beszédtanulásnak. Nem szabad azonban elhanyagolni a valódi beszéd támogatását. Amint a gyermek kimondja az első saját szavait, itt az ideje fokozatosan elhagyni a babanyelvet.

A beszéd támogatása a babanyelv után 

Azok a gyermekek, akikkel nap mint nap sokat és egész mondatokban beszélnek, előnyt élveznek a saját beszédük kialakulása és intelligenciájuk fejlődése során. Használja ki a mindennapokban rejlő lehetőségeket, például úgy, hogy a tevékenységeket kommentálja, a gyermeknek új szavakat tanít meg az ismeretlen dolgokra, vagy az ő megnyilvánulásait kiemeli és (adott esetben kijavítva) megismétli. Az olvasás, a történetmesélés és az éneklés további elengedhetetlen módja annak, hogy segítse gyermeke beszédfejlődését. Kiválóak például az életkornak megfelelő képeskönyvek, amelyek segítenek a kicsiknek megnevezni a dolgokat.