Fair fenntarthatóság a dm-nél

A munkakörülmények javítása

Akár élelmiszerekről akár textilekről van szó, a kistermelőket képzésekkel és helyi infrastruktúrát érintő beruházásokkal - például iskolaépítéssel -támogatjuk. A Sierra Leone-ben, Madagaszkáron vagy Burkina Fasoban élő családok számára pedig garantáljuk, hogy a megtermelt árut biztosan átvesszük tőlük, ezzel anyagi biztonságot tudunk nyújtani nekik, ami alapvető fontosságú az egzisztenciális biztonságuk megteremtéséhez. 

Több dm márkás termékünkön is megtalálhatók olyan hivatalos logók, amelyek garantálják a szociális és környezeti szabványok betartását az előállítás során. A polcainkon a zöld színű címkék is jelzik a fenntarthatóbb termékeket. Cikkünkben a három legkritikusabb alapanyagot vesszük górcső alá, és mutatjuk meg a problémás folyamatokat, és hogy mely területeken van szükség változásokra. A pozitív elmozdulást a fair termékek melletti elköteleződéssel tudjuk a leginkább segíteni.  

Alapanyag - kakaó

Fogyaszthatjuk kakaóként, csokoládéként vagy akár bonbonként – a lényeg, hogy ellenállhatatlan és lelki vigasznak sem utolsó. Évente átlagosan nyolc kilogramm csokoládét esznek az osztrákok, az édesség a legnagyobb részben kakaót tartalmaz. Ez az az összetevő, amelyet gyakran olyan körülmények között termesztenek, amely a termelésben résztvevő személyek és a környezet számára is problémás.  

Rizikófaktorok

• A táblás csokoládéknak mindössze 37 százaléka származik ellenőrzött fair trade kereskedésből.

• A kakaót termesztők a legtöbbször alacsony bérekért dolgoznak, így nem tudnak stabil jövedelemhez jutni.

• Sok kakaültetvényen gyermekmunkát alkalmaznak.

• Nagyon magas a kakaófarmokon foglalkoztatott nők arány, gyakran vezető pozícióban dolgoznak, de közösségi szinten ki vannak zárva a továbbképzési lehetőségekből és a helyi szintű politikai pozíciókból. Emellett a magas írástudatlansági arány miatt nem kapnak kölcsönöket sem, és nem férnek hozzá a megfelelő mezőgazdasági eszközökhöz. Mindez diszkriminációhoz és nemi egyenlőtlenségekhez vezet. 

• A farmok többségénél az egészségre és környezetre ártalmas peszticidek használata része a hétköznapoknak.

• A helyi munkaerő számára a munkakörülmények nehezek, az ültetvények gyakran távolt helyezkednek el a falvaktól, és csak kezdetleges, gyakran biztonságosnak sem mondható gépek állnak rendelkezésre, így magasak az egészégügyi kockázatok. 

• A dolgozóknak gyakran nincs beleszólásuk a folyamatokba, a magasabb döntési szinteken alulreprezentáltak. A kakaó és csokoládéipar nagy konszernek kezében koncentrálódik, így csak ők vannak abban a helyzetben, hogy lényeges változásokat érjenek el. 

Összegzés: ahelyett, hogy a termesztésből és a kakaó előállításából a termelők anyagilag profitálnának, a mindennapi munka inkább strukturális szegénységhez vezet. 

Lépések a helyzet javítására

• A munkásoknak, főként a nőknek hozzáférést kell biztosítani a képzési lehetőségekhez, hitelekhez és politikai részvételhez.  

• A termékeknek visszakövethetőnek kell lenniük a termelők életkörülményeinek javítása érdekében. 

• Támogatni kell a természetes növényzetet (különösen az erdők megvédését) és a mezőgazdaságot összehangoló agrárerdészeti rendszereket. Ez fontos lépés lenne, hogy megállítsuk a szántóföldek miatti természetpusztulást.

• Drasztikusan csökkenteni kell a peszticidek alkalmazását

• A dolgozók nettó jövedelmét növelni kell, mellette javítani a munkahelyi biztonságot. 

• A gyermekek iskoláztatását kell támogatni az ültetvényeken végzett munka helyett.

• A konszerneknek változtatni kellene a beszerzési gyakorlataikon: a fair trade és bio minőségnek kellene dominálnia náluk.

Alapanyag – pamut

Szinte mindenki visel pamut ruhadarabokat, globálisan összesen 34,8 millió hektáron termesztik az alapanyagot, és ez 25 millió embernek jelent munkát. Az alapanyag előállításával kapcsolatos kép azonban közel sem olyan makulátlan, mint a pamut imázsa.  

Rizikófaktorok:

• A gyapot betakarítása megerőltető és időigényes munka, gyakran gyerekek és nők végzik. Sok gyermek ezért nem jár rendszeresen iskolába, vagy csak nagyon kezdetleges oktatásban részesül.

• A jövedelmek általában alacsonyak és nem elegendőek a megélhetés biztosításához.

• A hagyományos gyapottermesztés során a növényvédő szerek és műtrágyák nagymértékű használata károsítja a munkások egészségét és a környezetet is.

• A gyapot monokultúrák térhódítása miatt egyre kevesebb a megművelhető földterület, ami azt is jelenti, hogy a kisbirtokos családok elveszítik a megélhetésüket.

• A gyapot betakarításán dolgozó emberek általában nem viselnek védőruházatot, miközben hosszú órákon át dolgoznak a földeken, és emellett ki vannak téve az időjárás viszontagságainak is.

• A gyapottermesztéshez sok vízre van szükség, ami máshol hiányzik.

Összegzés: A gyapotárak túlságosan alacsonyak ahhoz, hogy a helyi lakosság emberhez méltó életet élhessen.

Lépések a helyzet javítására

• A munkások bérének emelkedniük kell, és velük együtt a gyapot árának is.

• A biopamut termesztési területét növelni kellene, hogy a termőterületeket tehermentesíteni lehessen.

• A hagyományos termesztési körülmények között is csökkenteni kell a növényvédő szerek nagymértékű használatát.

• Be kell tiltani a gyermekmunkát, és növelni kell az írástudók arányát.

• A munkásokat jobban védeni kell az egészségügyi kockázatokkal szemben

Alapanyag – kávé

A kávé mindennapi életünk szerves része: egész nap elkísér minket, és pihentető, kellemes pillanatokat biztosít számunkra. Mindeközben azok, akik a kávé előállításához hozzájárulnak és a kávébabot szüretelik, az esetek túlnyomó többségében a létminimum alatt élnek.

Rizikófaktorok

• Tízből nyolc kávétermelő országban az alacsony kávéárak miatt a kávétermesztésből élő családok átlagos jövedelme a létminimum szintjén vagy az alatt van.

• Mivel a felnőtt munkaerő túl "drága", az ültetvényeken sokszor gyermekeket dolgoztatnak, aki fokozottan ki vannak téve a kizsákmányolásnak és az egészségügyi kockázatoknak. Legtöbbjük a munka miatt nem jár iskolába.

• A kávétermelőknek alig van befolyásuk az árképzésre. A jelenlegi fizetési gyakorlat szerint a termelők csak 90 nap után kapják meg a pénzt az áruért, de előfordul, hogy csak 160 vagy 360 nap után.

• A monokultúrák és a növényvédő szerek használata tönkreteszi a környezetet és a helyi lakosság megélhetési lehetőségeit.

• Az éghajlatváltozás és annak következményei, mint például az aszály, az áradások és a viharok egyre inkább veszélyeztetik a kávétermelő területeket.

Összegzés: termelői szinten drágulnia kellene a kávénak, hogy a kávét termelő gazdák meg tudjanak élni belőle.

Lépések a helyzet javítására

• A növényvédő szerek és gyomirtó szerek használatát szigorúan korlátozni kell.

• A biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kávétermő területeken elő kell mozdítani az agrárerdészeti gyakorlatok alkalmazását.

• Olyan szociális normákat kell bevezetni és garantálni, mint a minimálbér, a gyermekmunka tilalma, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer.