Be van oltva kullancs ellen?

Tavasztól őszig leselkednek ránk erdőn-mezőn. Ilyenkor oda kell figyelni, hiszen a kullancsok olyan veszélyes betegségeket terjeszthetnek, mint a vírusos agyvelőgyulladás (TBE) vagy a Lyme-kór.

Olyan parányi, mint egy gombostű feje és eredeti testmérete kétszázszorosára is meg tud duzzadni: a kullancs.

Mik a vírusos agyvelőgyulladásra utaló tünetek?

Úgy kezdődik, mint egy enyhébb nátha: nagyjából két héttel a kullancscsípést követően minden harmadik érintettnél náthaszerű tünetek jelentkeznek – mint például fej- és végtagfájdalmak, rosszullét és láz, ami viszont hamar lemegy. Csak további 20 nap elteltével betegszik meg ismét az érintettek egyharmada agyhártyagyulladásban (meningitisz), agyvelőgyulladásban (encephalitis), vagy a kettő kombinációjában (meningoencephalitis). A következmény lehet láz, fej- és tarkófájás, rosszullét és hányás, valamint bénulási tünetek. Utóbbiak életveszélyesek is lehetnek, például abban az esetben, ha a légzést is érintik. Nagyjából minden ötödik betegnél okozhat maradandó bénulást a betegség.

Hogyan védekezzünk?

Hosszú ruházat, fejfedő viselése és rovarriasztó szerek használata valamennyire védelmet nyújt a vérszívókkal szemben, ám nem képesek teljes mértékben távol tartani a kullancsokat. Akik tehát sokat tartózkodnak az erdőben, illetve a természetben, azoknak érdemes beoltatniuk magukat kullancs-encephalitis ellen.

Hogy működik az agyvelőgyulladás elleni védőoltás?

A tél ideális időpont egy védőoltás felszedésére. Ilyenkor a legkisebb a kullancsveszély, tavaszra pedig már rendelkezik az ember bizonyos védettséggel az agyvelőgyulladással szemben. Az oltás alkalmával legyengített kórokozókat fecskendeznek az izomszövetbe, aminek következtében TBE vírus elleni antitestek képződnek. A biztos védelem érdekében három oltásra van szükség: A második oltásnak kettő-tizenkét héttel kell követnie az elsőt, a harmadik pedig további kilenc-tizenkettő hónapon belül következik. Három-öt év elteltével érdemes felfrissíteni a védőoltást.