Az év „legfélelmetesebb” napja

A szilveszter a Gergely-naptár szerinti naptári év utolsó napja, , a karácsonyi időszak hetedik napja, az Újév előestéje. Szilveszter ünnepét világszerte 1691 óta ülik január 1-jén. Ezt megelőzően gyakorlatilag mozgóünnep volt, sokáig vízkereszttel, majd pedig karácsonnyal esett egybe. Az ilyenkor népszerű hangoskodás eredendően arra szolgált, hogy elűzze a gonosz szellemeket: ez elmúlt év bánatát, fájdalmait, minden rossz eseményét elijessze, így az új évben csak boldogság és szerencse érjen mindenkit. 

Régen kolomppal, dudával, ostorcsattogtatással zajongtak, amit mára már a modern technikák térhódításával felváltott a tűzijáték, petárda. Ugyan petárdázni szigorúan tilos, mégis évről évre kapunk hírt petárda általi igen komoly személyi sérülésekről. Az utóbbi években már bárki vásárolhat magának kisebb, lakossági felhasználásra szánt pirotechnikai termékeket. Sajnos ez a pár percig tartó örömforrás többet árt, mint használ: január elsején reggel országszerte elképesztő mennyiségű szeméttel találkozunk az utcákon! Mindegy, hogy a fővárosban vagy egy kis eldugott faluban nézünk körül, mindenhol az ott hagyott tűzijáték csomagolások, kisebb nagyobb dobozok, hüvelyek fogadnak bennünket. 

A tárgyi szennyezés mellett sajnos a zaj- és a légszennyezés is nagyon számottevő ezen az éjszakán. A mérhetetlen zaj nem csak az embereknek, időseknek és gyerekeknek rossz, háziállataink számára különösen veszélyes. Évek óta egyre nagyobb visszhangja van a médiában annak, hogyan óvjuk kedvenceinket a szilveszteri mulatozások előtti éjszakákon. Sajnos a preventív edukációk ellenére is minden évben komoly munkát kapnak az állatvédők, ugyanis ilyenkor ugrásszerűen megnő az elkóborolt állatok száma. Január első napjaiban, első heteiben megfeszített tempóban dolgoznak azon, hogy megkeressék a megszökött kutyákat, ami pedig a legszomorúbb, hogy felkutassák, értesítsék az elütött, elhalálozott ebek gazdáit.

Mit tehetünk ez ellen? 

1. Vigyázzunk négylábú társainkra, zárjuk be őket a lakásba/garázsba, hogy biztos ne tudjanak elszökni.
2. Amennyiben az állat igényli, úgy engedjük be őket az ágy alá, ahol egy kicsit biztonságban érzik magukat. 
3. Játékkal próbáljuk meg levezetni a felesleges energiákat.
4. Végül, de nem utolsó sorban az általunk adott és szeretet jelenti számunkra a legnagyobb biztonságot. A gazdi közelsége és a simogatás nagyban segíti a stressz csökkentését!

"A kutya gazdagítja, tágítja, tarkítja a világot.
És persze szűkíti is.  
Kutyával lenni, jönni, menni kötöttség. Figyelni kell rá lankadatlanul. Lesni: hol van, mit csinál. A kutya nem önálló lény, tőlünk függ. Vigyázni kell rá.
De meghálálja a törődést hamar.
Mert másképp látunk mindent ővele.
Másként látjuk az utcát, boltot, embereket.
Kutyával könnyebb barátkozni is.
A kutyás akkor is kutyás, ha nincs nála a kutyája épp.
Másképp él, másképp gondolkodik, mást és másképp lát a világból, mint az, akinek kutyája sincsen."
Bächer Iván: Hatlábú (sőt több)