Hogyan beszélgetnek velünk a kutyák?

A kutyák különböző módokon kommunikálnak velünk: hegyezik a fülüket, vicsorognak, s olykor hangokkal is jeleznek. Vera Schmitz kutyaoktató elmagyarázza, hogyan beszélgethetnek az emberekkel, és hogyan fejthetjük meg viselkedésüket.

„Ez meg mi a fene?”- gondolhatja Akja, a beige-sötétbarna eurázsiai kutyus. Mirijam Beuers szeretné rátenni a hámot, de a kutyus csak hátrál és lapít. „Mégis mit tegyek, hogy elviselje, ahogyan felrakom rá a hámot?” - kérdi tanácstalanul. „A jutalomfalatkák sem segítenek…”

Fejtsük meg a kutyák testbeszédét

Vera Schmitz a tévéből jól ismert Martin Rütter író és kutyaoktatónál végzett el egy képzést. „Akjának a gazdája testbeszéde miatt olyan kellemetlen a hám felvétele, ezt egyértelműen elárulja a testtartása: hegyezi a füleit, fenyegetve érzi magát. Testének súlypontját hátrafele helyezi, első lábait pedig lenyomja – ez szorongásra és bizonytalanságra utal.

A Wiesbaden -i kutyatulajdonosok heti egyszer gyakorolják Verával, hogyan tudnak félreértések nélkül kommunikálni kutyusaikkal. „Az emberek gyakran azt gondolják, hogy a kutyák úgy cselekednek, ahogy mi emberek is cselekednénk. Sokan emberként kezelik kedvenceiket, de ez épp ugyanannyira helytelen, mint az, hogyha tárgyként kezelnék őket.”

Az emberek többnyire egymással szemben beszélgetnek. A kutyáknál ez másképp működik.

A kutyák csak kivételes esetekben ugatnak

Ki gondolná, hogy a kutya érti gazdája szavait: Helyedre! „Valójában a hangok csengését értik meg és azokat a szavakat, amelyeket megjegyeztek, és egy adott utasítást kapcsolnak hozzá.”- magyarázza tovább Vera Schmitz. A kutyák csak kivételes esetekben ugatnak: ezek gyakran fenyegető, mély hangok. A magas ugatás bizonytalanságot vagy valamilyen kérést jelent.

„Néhány kutya érzékenyebben reagál más kutyák és az emberek hangjára, testbeszédére.“

Jóllehet, falkában élő állatok révén kommunikálnak egymással a kutyák, de szinte csak testbeszéden keresztül. Céluk a többi kutyával való együttműködés és a konfliktusok elkerülése. Nagyon fontos, hogy a kutyus testtartása alapján a távolból is felismerjük, mit szeretne kifejezni. „Mivel az ember számára a szavak vannak előtérben, nehezünkre esik kizárólag a testünkkel kommunikálni” - magyarázza a kutyaoktató. Pedig azt fogja tisztelni, és abban fog bízni a kutyánk, aki a testtartás, mimika és gesztikulálás révén a helyes jeleket küldi felé. „Ezért főleg a testbeszéden dolgozunk, amellyel a kutyák egymás között kommunikálnak. Ők például nem is néznek egymásra, hogyha nem akarnak egymástól semmit. A dominanciát is gesztikulálással fejezik ki: minél nagyobbra húzzák ki magukat, előre helyezik a súlypontjukat, kiegyenesítik a farkukat és mélyen a másik szemébe bámulnak.”

Kutyánk tudtára kell adnunk, ki a falkavezér - különben feszültté válhat a helyzet.

Pontosan a merev nézés az, ami problémához vezethet, akkor is, ha csak félelemből tesszük. „Inkább a kutya mellé nézzünk. Így világos lesz számára, hogy nem akarunk ártani neki.” - tisztázza a helyzetet Vera Schmitz. A farokcsóválást is sokan félreértik. Az, hogy a kutya izgatott, pozitívnak, örömtelinek is értelmezhető, de ugyanakkor a feszültséget és az agressziót is ezen a módon fejezi ki. Ezért a test többi részét is meg kell figyelnünk: hogyan állnak a fülek? Farkát a teste felé emeli, vagy sem? Milyen a testtartása?

Kizárólag az összes kifejezésmód együttes értelmezésével tudjuk kideríteni, mit is szeretne mondani a kutyánk. „Már két éve gyakorlunk és igen jó csapatot alkotunk”, mondja Mirijam Beuers. „Csak a hám feladása problémás egy kicsit, de remélhetőleg hamarosan újra kezünkbe tudjuk venni az irányítást!”

Méltóságteljes és együttműködő

Aki tiszteletet és megértést tanúsít háziállata felé, az már biztosan lefekteti a jó kapcsolat alapköveit. De nem csak a félresikerült kommunikáció az egyetlen ok, amiért egy kisállat nem szeret emberek között lenni. A rossz életkörülmények, az elhanyagolás és a szenvedés miatt is gyakran válnak gyenge, félénk teremtményekké. Sok ember olyan tárgyként tekint rájuk, amelyekkel azt csinálhatnak, amit csak akarnak. De az állatoknak is vannak kívánságaik. Ők is élőlények, akik képesek gondolkodni és érezni. Nekik is vannak jogaik és olyan bánásmódot érdemelnek, ami megfelel az erkölcsi gondolkodásunknak.

Három válasz Vera Schmitz-től:

1. Hogyan adhatom a kutyám tudtára, hogy én vagyok a falkavezér?Azáltal kell megteremtenünk a tiszteletet, hogy nem csak mindig a szeretetünket mutatjuk ki. Testbeszédünk és határozott fellépésünk segítségével kell sarokba szorítanunk a kutyust. Torlaszoljuk el például az utat, amikor el akarna szaladni.
2. Tudják utánozni a kutyák az emberi viselkedést?
   A kutyák egymástól is, de az emberektől is tanulhatnak. Ha például ugat az ablaknál, menjünk oda, nézzünk ki mi is az ablakon, majd megkönnyebbülve sétáljunk el onnan. Így a kutya is megnyugszik, de csak akkor, ha tiszteli a gazdáit.
3. Milyen szituációkban lehet fontos, hogy mit akar mondani nekem a kutyám?
   Mindenekelőtt akkor, ha idegen személy – vagy idegen kutya – közeledik, vagy, ha valahonnan zajt hall. Ha ezekben a szituációkban értjük, mit mond nekünk a kutyánk, megfelelően reagálhatunk rá.